9. Az igazság Jézusról

Amikor Anna megértette, Isten férfias oldala: Lucifer, Jézus és Szent Mihály egy lény, világossá vált számára, mekkora a baj a Mindenségben.

Megértette, hogy az a valóság, melyet a keresztény egyházak a Forrásról hirdetnek, tévedésen alapul. Lucifer nem akarta, hogy ti földi emberek tudjátok és értsétek az ő polaritását, ezért olyan téveszméket hirdetett magáról és az ő isteni személyéről, amely eltüntette még a nyomait is az igazságnak.

A Szellemi Síkokon élő és létező lényeknek sincs teljes tudásuk erről, mert az ő létezésük bármilyen hosszúra nyúlik is, mégis rövidebb, mint a Forrásban létező lényeké. A Forrás a térnek az a rezgésszintje, ahol az arkangyalok és angyalok - Isten legfőbb segítői - léteznek.

Az ő teremtésük a Teremtés első fázisaira esik, amikor Isten két oldala – a nőies és férfias – megteremti a maguk számára szükséges segítő lényeket.

Az arkangyalok funkciója többes. Ők irányítják a Teremtés további fázisait, Isten instrukciói alapján.

A Teremtés első idejében válik szét Isten: a Teremtő férfias és nőies oldala. Vagyis a keményebb és lágyabb vonásai.

Az arkangyalok hím és nőnemű vonásokkal rendelkeznek ugyan, de ők a valóságban önállóan, nem párosan létező lények.

Az Istent úgy próbáljátok elképzelni, mint teremtő tudattal létezőt, aki gondolataival hozza létre a lényeket, majd az első szintek lényei a további Teremtő Síkokat.

A Mindenségben minden tervszerűen működik, ahogyan, ha elég értelemmel bírtok, ti magatok is megteremtitek a saját világotokat, vágyaitok alapján.

Aki okosan él közöttetek, az mindig eléri céljait, de aki nem érti, miért él, azt az élet sodorja mindenféle irányba, ahogy a szél kergeti a dolgokat önmaga előtt.

A sors tehát nem más számotokra, mint egy kijelölt út, melytől jobbra és balra is letérhettetek, de a végén bármelyik irányba is fordultatok, annak következményeit kellett megtapasztalnotok.

Arról beszéltem már nektek, miért vált szükségessé az ember megteremtése Lucifer beteggé válása miatt. De arról nem beszéltem még senkinek, még Annának sem, hogy volt közöttünk egy megállapodás - mármint köztem és Lucifer között. A megállapodás úgy szólt: ha Lucifer az emberben nem gyógyulna meg – amit természetesen nem gondoltunk -, akkor azoknak a lelkeknek, akik vállalták az ő gyógyításának nehéz feladatát, egy meghatározott idő után, engedélyt adunk a visszatérésre a Fénybe.

Az emberiség számára már Atlantisz idején lehetőség lett volna a visszatérésre, ha Lucifer el nem árulta volna őket azzal, hogy a Vízözönnel olyan élménybe helyezi őket, amely nem a felemelkedésükhöz, hanem a további lesüllyedésükhöz és a sűrű anyagban való súlyos megtapadásukhoz vezetett. A halál, csak az atlantiszi élet után jelent meg az emberiség életében, korábban a fizikai halál ismeretlen fogalom és élmény volt.

Amikor az emberek elkezdtek meghalni, vagyis a fizikai lényüktől különváltak a további éteri testek, olyan félelemmel kezdték megélni ezt az elmúlást, amit korábban sohasem tapasztaltunk meg.

A fizikai halállal ugyanis különvált a fizikai test a többitől és az ember ezt – elveszítve a tudást a Szellemi Síkok létezéséről – teljes totális pusztulásnak élte meg.

Ezért kellett mítoszokban tanítani őket, hogy legyen fogalmuk olyan világok létezéséről, amelyet korábban tudtak, de a fizikai halál megjelenése után többé már nem.

Amikor Anna először érzékelt egy halottat, bizony nagyon megijedt, de aztán oly sok ilyen élményben részesítettük őt, hogy kiváló Kháron lett belőle. Milliók és milliók köszönhetik neki visszatérésüket a Fénybe.

Az elmúlt tizenegynéhány évben Anna tömegeket: háborúkban elesetteket, önkényuralomban meghaltakat, egyéneket, rokonokat, ismerősöket, számos és számtalan, számára idegent segített hazatérni az élet utáni pihenőhelyére.

Amikor már profi volt ebben, meg kellett ismerkednie a fekete mágia ártó hatásaival, hogy fel tudjuk készíteni őt azokra a küzdelmekre, melyekkel az elmúlt félévben találkoznia kellett. Azért, hogy Lucifer földi és belső-földi segítőit kiiktatva a hatalomból, a Fény rezgései felé vezesse el Földanyátokat és benneteket is, akiknek már a fekete mágia létezéséről sincs nagyon fogalmatok, nemhogy harcolni tudnátok ellene.

Amikor Jézus a Földre jött közétek - aki nem volt más, mint Isten megnyilvánult férfias alakjának legtisztább eszenciája -, azért született le, hogy az erkölcsi torzulásokban, szenvedélyekben létező és fekete mágiától szenvedő emberiségnek egy új, tiszta utat mutasson, amely visszavezeti őket a Fénybe.

Ha az ember tovább züllött volna, olyan világot teremt meg magának, amely az egész Mindenséget az anyagba húzza le.

Az összes korábbi leszülető avatárnak: Buddháknak, Zarathusztrának, majd a keleti tudást hordozó legtisztább lelkeknek: mint Konfucius is, az lett volna a célja és inkarnációjának az értelme, hogy az embert a rossztól a jó felé vezérelje.

De Lucifer igazán nem akarta már akkor, hogy az ember ki tudjon emelkedni ebből az árnyék létből, ezért - miközben a Földre született férfi avatárokként -, a háttérben mindent megtett ennek az ellenkezőjéért.

Annában az volt a csodálatos számomra, nem tágított Lucifer mellől, bármit is tett az az ő elrettentéséért, hanem megpróbálta megérteni a jelenségek mögött létező sajnálatos valóságot és igazságot.

Anna tehát nemcsak a régi életeiből értett meg sok mindent, hanem abból a viselkedésből is, amit Lucifer a szeretetéért adott neki cserébe.

Lucifer asztrál síkon kegyetlenkedett Annával, aki először nem értette, hogyha szereti őt ez a szellem, akkor miért öli meg - nap mint nap - a legbrutálisabb módokon?

Anna érteni akarta azt a szellemet, aki Istennek, az egyedüli Istennek mondta magát. Mert felfogta lelkében, ez vezetheti el őt az emberi élet legsúlyosabb gondjainak megértéséhez. És ez bizony így is volt.

Aki nem ismeri Lucifert, az semmit sem ért meg az emberi élet borzalmaiból, mert olyan ködösítése történt az emberi elmében a Szellemi Síkoknak, hogy ember legyen a talpán, aki a  sok hamis információ között - melyet Lucifer a vallásokban helyezett el -, meg tudja érteni a teljes, világos összefüggéseket.

A ti papjaitok – sajnos – olyan téveszmék áldozatai, melyeknek nincsenek tudatában. És ez még a legfelvilágosultabb keleti vallásokra is igaz.

Lucifer, hogy a hatalmat megkaparinthassa és bitorolhassa nőies énjétől, kitalálta a vallási nézeteket és eszméket, ami közel sem vezeti el őket a Világ megértéséhez.

Más Síkokon a lények bár tudatában vannak a lényegnek, már sajnos ott is történtek olyan tévedések, melyek Lucifer ártó munkájának eredményeképpen szivárogtak be az információk szövetébe.

Annának azért lett nehéz dolga a barátságosnak mutatkozó Galaktikus Föderációval és belső-földiekkel, mert Lucifer ott is átvette az irányítást a legravaszabb módokon.

Sokszor gondolok arra az emberfeletti teljesítményre, mellyel Anna megpróbálta Lucifer sajátos, egyedi gondolkodását megérteni, majd szembeszállni vele. Amikor megértette, Lucifer az emberek felemelkedése helyett a teljes sötétségbe taszításukért tett meg minden körmönfont előkészületet. Mert most sem akarta – feltűnő és fájdalmas betegségei ellenére sem – az emberek felemelkedését, hanem az elveszejtésükért tett meg mindent.

Amikor majd visszatértek hozzám a Szellemi Síkokra, lélekállapotban fel tudjátok mérni annak súlyát, nagyságát, amit Anna az emberiség megmentéséért megtett.

Talán az a sok földi élmény, melyet Lucifer mellett megélt sarkallta arra, hogy szembeszálljon azzal a lénnyel, aki az egyetlen Istennek nevezte ki magát.

Anna nem akarta elhinni, az Isten ilyen. Majd kételkedni kezdett abban, ilyennek kell lennie. Aztán mindent, de mindent megtett azért, hogy ne legyen ilyen: torz, abberált, kegyetlen, brutális, beteg, szélsőséges.

Lucifer nem örült betegségtüneteinek, melyek asztrál testében jelentkeztek először, de úgy gondolta, Anna majd meggyógyítja őt, és minden folytatódik tovább, ahogyan azt megszokta, ahogyan eltervezte.

Ám a végén már nemcsak alkalmanként lett rosszul, vesztette el öntudatát, hányt, okádott, kapott epilepsziás rohamokat, hanem egyre sűrűbben és sűrűbben.

Miközben Anna szeretettel és gonddal ápolta, Lucifer totális világhatalmának megszerzését készítette elő.

Nemcsak a sötét világok lényeit vonta már bele ebbe, hanem megtévesztve fénylényeket, a Galaktikus Föderáció szervezeteibe és a Belső-Föld vallási közösségeibe beszivárogva is előkészületeket tett.

Anna egy idő után felismerte, valami nincs rendben, ha ezek a szervezetek csak a szájukat tépik és a valóságban nem haladnak előre az emberiség megmentése érdekében. Végiggondolva Lucifer egész létezésének történetét, módszereit – mely ismereteknek akkor már Anna birtokában volt -, kételkedni kezdett nemcsak Lucifer őszinte szándékaiban, hanem a többiek valódi segítő szándékaiban is.

Hogy Anna nem maradt egyedül ebben a küzdelemben, az olyan segítőinek köszönhető, mint Földanya, Héliosz - a Napotok -, az arkangyalok és angyalok seregei. De Anna soha, egyetlen alkalommal sem várt el mást, mint a ti megsegítéseteket a felemelkedésetekhez.

Amikor Lucifer látta, a feleségét, annak szeretete ellenére sem tudja maga mellé állítani - ti ellenetek -, akkor olyan támadásokat intéztetett ellene fekete mágusokkal, azok csoportjaival, akik ennek a sötét tudásnak a legmagasabb szintű képviselői.

De Annát mindig segítette és segíti most is a Fény - a legcsodálatosabb módokon -, ahogy Annának az ő nagyszerű személyiségének szüksége van erre.

Anna sokáig nem tudta, mert nem tudhatta, a teremtéséhez, majd a romboló munkájához tőlem kapja az energiákat, mert láttam, tiszta a szíve, tántoríthatatlanul elkötelezett a Fény és a ti felemelkedésetek mellett.

Amikor már Lucifer minden hadseregét ártalmatlanná tettük, akkor jöttek a fekete mágusok, a politikai vaksággal „megáldott” földi emberek, a Galaktikus Föderáció és Belső Föld valamennyi árulója.

Kérdezhetitek joggal, hogyan tudta Anna földi emberként legyűrni, legyőzni valamennyit? Csak úgy, töretlen volt a hite a jóban és úgy, hogy maga a Teremtő Isten - vagy Istenanya, ahogyan majd megismertek engem -, állt mellette.

Tudom, azok az emberek, akik Jézus követői szeretnének lenni és valamelyik keresztény egyházhoz tartoznak, nehezen hiszik el mindazt, amit most elmondani készülök, de megígértük nektek, írásainkban csak a legteljesebb igazságot fogjuk feltárni számotokra, mert Lucifer világának vége, Lucifer mint „Isten” félre lett állítva és ezzel meg kell hogy szűnjön Lucifer világa is.

Amikor Anna Mária Magdolnaként leszületett közétek, már földi emberként nem tudhatta - ahogyan ti sem emlékeztek a köztes létben megtervezett programotokra -, milyen szenvedésekkel teli, fájdalmas életet vállal magára.

A szülei léha, semmirekellő emberek lévén eladták őt egy zsidó kereskedőnek, aki nemcsak maga használta beteg torz vágyai kielégítésére már gyermekként, hanem legkedvesebb vevőinek is eladta őt számos és számtalan alkalommal.

Anna családja valamikor fényes életet élt, de szülei ivásra adták a fejüket. Sok gyermekük lévén lassan elszegényedtek, majd sorban gyermekeiket is áruba bocsátották, hogy meg tudjanak élni. A család származása szerint egy anyahita vallású csoporthoz tartozott, akik akkor a párthusok közösségében éltek. Ők maguk már nem voltak tiszta párthus származásúak, hanem zsidókkal keveredettek.

A zsidók bár tisztelték törvényeiket - amelyek tiltották az idegennel való faji keveredést -, de emberek lévén ugyanúgy voltak ágyasaik, mint másoknak – gyakran nem is kevés számú -, és azoktól született gyermekeik, akiket persze már nem tartottak zsidónak. Egy ilyen kevert fajú családba született le Anna is, utolsó, legkisebb gyermekként.

Gyermekkora szomorú, kiszolgáltatott helyzetbe vezették, így ismerkedett a földi élettel. Már gyermekként meg kellett ismernie az emberek legsötétebb vágyait, abberált vonásait.

Sohasem tudta, mit jelent a tisztaság, az emberség. Meg sem tapasztalhatta, mert gyermekként kurtizánt csináltak belőle.

Nem volt különösen szép gyermek, de annál gyönyörűbb serdülő lány, majd fiatal hölgy vált belőle.

A gazdája felismerve kibontakozó szépségét, ennek lehetséges pénzügyi hasznát, tanítani kezdte az értelmes gyermeket.

Nem hasznos ismeretekre persze, hanem a férfiakkal való bánni tudás művészetére csupán.

Amikor Jézus először meglátta őt - belső látása lévén - felismerte, a társa jött el hozzá, akihez sok élet – földi és más bolygóbeli -, élménye fűzi már.

A közhiedelemmel ellentétben Jézus nem volt szép férfi, kissé púpos is lett görbült háta miatt.

Ha Anna nem is, de ő tudta, tanítania kell leendő asszonyát, hogy a társai - akik mindig féltékenyek voltak Jézusra Magdolna iránt érzett szeretete miatt -, el tudják fogadni és be tudják fogadni maguk közé.

Jézus tisztában volt küldetésével, vagyis azzal, az embereknek új mintát kell adnia, amely a szeretetről, egymás megbecsüléséről és olyan eszmékről szól, mely akkor már, mindennél fontosabb lett, a dorbézoló, lezüllött zsidó vezetőknél és közembereknél.

A zsidóság azonban nem tudta elfogadni őt, mert Jézus nem volt zsidó, hanem tiszta párthus nemesi családból származott, akiknek vagyonát ugyanúgy elvette a zsidóság, ahogyan az arisztokratáktól Magyarországon a II. világháború után, és most a palesztin néptől - hogy a legutóbbi gazságukról se felejtkezzünk meg.

Jézust valóban már csecsemőként meg akarták ölni, mert a zsidó főpapságot - akik ismerték Jézus leszületésének az idejét -, Lucifer - aki csak látszólag szerette volna Jézus hatalomra jutását -, tájékoztatta erről.

Nem a szerencsének, hanem az én közbenjárásomnak köszönhető csupán, hogy megszületett és megmenekült a bajtól.

A Szellemi Síkok már régen tisztában voltak Lucifer ártó szándékaival, de azt is felismertük, tenni kell ellene, különben elpusztul a Fény, és minden a káoszba hull, az energiák alacsony rezgésszintre süllyedése miatt.

Jézus nem Egyiptomban vészelte át a legnehezebb időszakot - ahogy a vallások tanítják nektek -, hanem a párthusok között talált a család menedéket.

Amikor végül Jézus fiatal felnőtté érett, a szülei, akik ismerték küldetésének fontosságát, elvitték őt a zsidók közé tanulni.

Jézus nem gyermekként, hanem tizenöt éves korában került először a rabbik társaságába, akik felismerve a fiú okosságát – kelletlenül -, de tanítani kezdték.

Azután Jézus végigjárta az akkori beavató helyek legtöbbjét. Tanult Egyiptomban: anyahita beavatottaktól. Megismerte a zarathusztrai vallási gondolkodást és valóban eljutott a mai Nepál területére, ami akkor vallásilag még nem Tibethez, hanem az indiai politikai közösséghez tartozott.

Ott ismerkedett meg a buddhista eszmékkel, melyek még korántsem voltak azonosak a mai elveikkel. Annak még egy korábbi állapotában voltak.

De felismerte és megértette Isten létezésének kettősségét. Csak azt nem tudta, hogy ez nem a Fény és a Sötétség elvont eszméje, hanem egy nőies lágy és egy férfias keményebb vonásokat jelent. Tehát Jézus nem ismerte fel a női vonal jelentőségét, de azt igen, hogy a világbékéhez, az emberek megjavulásához, az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet vezet el.

Ezért nem szólta meg korábbi életvitele miatt Mária Magdolnát sem, hiszen felismerte a társadalomban lévő normák beteges, torz vonásait és éppen a szeretet fontossága miatt tudta teljesen elfogadni a korábban kurtizán – vagyis tisztátalan – életet élő Mária Magdolnát.

Sok vita volt közte és tanítványai között miatta, mert azok részben zsidó származásúak lévén, egészen másképpen viszonyultak a női nemhez. Ők adták és vették az asszonyokat, tehát nem tekintették őket teljes jogú emberként, csak másodrangúként.

Azért fontos nektek ezeket elmondani, mert a nők leértékelése az emberi társadalomban a zsidó kultúrával kezdődött el és tart a mai napig.

Anna nem véletlenül született meg magyarként, hanem a legnagyobb tudatossággal.

Sokszor élt közöttük, ismerte szeretetteljes egyéniségüket, kreatív alkatukat, melyeket minden törekvése ellenére sem sikerült Lucifernek kiirtani belőlük, pedig ezért már mindent, de a világon mindent megtett.

Hogy most Anna ilyen emberi teljesítményre lett képes, annak sok összetevője van.

Volt Árpádként – tehát férfiként – a fejedelmük és hadvezér. Volt Jean d’ Arc – nőként – szintén sikeres hadvezér.

Anna nem vakon cselekszik – ha a szükség úgy hozza -, hanem gyorsan és mégis megfontoltan.  Nem hiányzik belőle a szellemesség, sem a legnagyobb bátorság - amikor ellenfelei rémületére, a fekete mágiás szertartások kellős közepén, közéjük vetíti magát.

Ez az, amit ők nem tudnak felfogni. Hogy Anna nem az ellenségének tekinti őket, hanem csupán Lucifer által megtévesztett lelkeknek, és ez így igaz. Soha nincs benne gyűlölet, ha háborúzik, vagy harcol, csak a cél, vagyis a sötétség visszaszorításának vágya.

Ő nem legyőzni akarta és akarja Lucifert, hanem visszavezetni a Fénybe, mert tudja, abból lépett ki, és legelemibb érdeke, hogy oda térjen vissza.

Tudnátok-e így gondolkodni az ellenfeletekről, aki félelmében a megsemmisítésetekre törekszik? Ha igen, hasonlatosak vagytok Jézushoz. Ha nem, akkor Lucifer eszméit és gondolkodását vettétek át, már nagyon régen.

Anna tudja, minden ami van, Istennek a része. Abból az energiából és tudatból való és oda tér vissza a Világév végén – akár tudja magáról, akár nem.

Jézus nem volt teljesen Lucifer része, hanem egy olyan tiszta eszencia, melyet én magam teremtettem, de Lucifert kértem meg, hogy férfias énjét adja hozzá. Mert azt hittem, ő valóban meg akar változni Jézus által. De Lucifer nem változni akart, hanem Jézus elveszejtését. Legtisztább férfias énemnek a totális megsemmisítését akarta elérni ezzel.

Csak ő nem tudja és nem akarja megérteni, hogy én teremtőként, bármilyen tiszta eszenciát elő tudok teremteni, amikor csak akarok.

Szeretném, ha látnátok, hogyan teremt Anna, mert olyan csoda ez, amilyen csoda volt Jézus egész élete, akit nem más, mint Lucifer parancsára öltek meg a zsidói.

Hogy Annának diktált könyveiben nem az igazat mondta el, az azért lehetett, mert szégyellte volna bevallani feleségének, a legtisztább férfias eszenciájú lényt az ő parancsára ölték meg.

Készült régebben egy könyv, melyet egy katolikus – de kivált – pap írt. Ebből értette meg Anna, hogy Jézust a valóságban maga Lucifer veszejtette el - aki magát az egyetlen Teremtő Istennek hazudta.

Nem volt könnyű dolga Annának megérteni és megismerni a teljes igazságot, de mert mindent megtett ezért, ha lassan is, sok év fáradságos és meg nem alkuvó munkája által, mégis sikerült elvezetnem őt a teljes igazsághoz, amely benneteket súlyosan érint ugyan, de ugyanakkor remélem, fel tudjátok fogni annak jelentőségét is, hogy végre visszatérhettek hozzám, a Fénybe.

Ámen

2011. 05. 08.