2015. április 11., szombat

Levél otthonról

Levél otthonról

Amikor Annaként megszülettem a Földetekre, még nem tudtam és nem tudhattam Sanat milyen gazságokat tervez ellenem, mert ahogyan elmondtam nektek már többször, elvette az emlékezetemet magamról abban az ominózus közös életünkben Ataiszon. Azután, amikor visszatértem a Forrásba és mellette éltem, már soha többé nem volt teljes tudásom magamról, arról, hogy én vagyok a Teremtő Istenanya, ahogyan ti elképzeltek engem.
A Teremtő nem igazán csak nőies lény, hanem egy olyan entitás - szellem - aki önmagát újra és újra tudja alkotni, alacsonyabb rezgésszinten is akár. A Teremtés fontos műve a Teremtőnek, amit nem öncélúan tervez meg, hanem valamilyen értelmes céllal. Ebben a Világévben az volt a célom, hogy oly mértékben megosszam magam, mint egyetlen korábbi Világévben sem.
Amikor megteremtettem Sanatot Önmagamból, egy társat teremtettem magamnak, akivel megoszthatom a létezés örömét, ahogyan Anna szokta mondani ezt Sanatnak. És ez igy is van. Sajnos elkövettem azt a hibát, minden Teremtő Erőmet átadtam ennek a lénynek, aki aztán visszaélve ezzel az óriási hatalommal, elkezdett ellenem dolgozni, bizony mondom nektek évmilliárdok óta. De a legnagyobb baj akkor keletkezett, amikor végleg kiirtotta a Mindenségben a teremtmények tudását rólam, és végül saját emlékezetemet is megszüntette arról, hogy a Teremtő én vagyok. Gondolhatnátok, micsoda ostoba lény a Teremtő, ha ilyet megenged egy teremtményének. De gondoljatok arra, hányszor csalatkoztok, csalatkozhattok ti magatok is saját társatokban, akinek akár egész életeteket szentelitek. Hányszor csalatkoztok saját gyermekeitekben, akik feledve mindazt az adományt, amelyet tőletek kaptak, megfeledkeznek erről, és lesznek hálátlanok, szeretetlenek irántatok.
Amikor Sanat lecsalt engem egy földi alakban Ataiszra, nem tudhattam, tudatosan készül egy olyan merényletre, amelyben végleg félre állithat engem, a Teremtőjét. Mivel nem voltam ennek tudatában, bátran és örömmel vállaltam a feladatot, mert azt hittem ő valóban szeretetből hiv le engem az anyagba. Nem sejtettem akkor, ez a kaland a Mindenség számára akár végzetes is lehet.
Amikor visszatértem Szellemként a Forrásba, valami olyat tett, amit csak később kezdtem érzékelni. Nem emlékeztem dolgokra. Nem is hiányzott ez nekem, hiszen itt az időtlenségben kevésbé számitanak úgy a dolgok, mint nálatok, ahol az idő az úr. Így aztán elhomályosult számomra nemcsak az, ami Ataiszon történt, hanem az is, ki vagyok én, mit köszönhet nekem Sanat, az én teremtményem.
Sok évezred múlt el igy. Én nem voltam tudatában teremtő képességemnek, mert az arkangyalok - akik körbevettek bennünket - már nem engem és az én parancsaimat lesték, hanem Sanatét. Azt, hogy megfélemlitette őket, nem tudtam, nem tudhattam, mert nem árulták el nekem.
Én pedig boldog öntudatlanságban léteztem addig, amig Anna - aki mint ember - rá nem ébredt arra a borzasztó földi valóságra, melyben a földi élet elvesztette minden értelmét. Hiszen nem jólétről, bőségről, békéről, szeretetről szólt már a földi élet, hanem valami borzasztó, minden földi jóval ellentétes létezésről.
Azt földi emberként nem tudhatta, mindez miért van. Csak azt, nincs ez igy jól, és meg is akarta érteni ennek okait.
Hogy Sanat végül miért vette fel vele a kapcsolatot, nem tudom. Talán azért, mert ahogyan ő fogalmazott közös irásukban: „egy macska beleharapott az oroszlán fenekébe”. Úgy gondolta, ehhez nincs joga egy porszemnek.
Akkor kezdtem felébredezni Csipkerózsika álmomból, amikor Sanat asztrál sikon - Anna alakomban - olyan brutálisan megölt, hogy beledermedtem élményeimbe. És kezdett felnyilni a szemem, hogy ez a Szellemlény, aki Istennek mondja magát, valójában nem az. Mert az Istennek szerintem szeretetteljesnek, jóságosnak kell lennie, ahogyan a magyar hagyományokban tudják és hiszik az emberek.
A Magyarok Istene nem kegyetlen, nem brutális, nem féltékeny, nem bosszúálló, mint a zsidóké.
Anna rémületében elhallgatta a környezete előtt, hogy milyen „Istennel” ismerkedett meg. Még a legjobb barátai is - akik pedig elég jól ismerik - sem hitték el történeteit. Így aztán hosszú évekre mély hallgatásba merült az ő „Istenéről”, de okosan elkezdte figyelni ezt az elvetemült Szellemet.
A végeredményt csak nagyjából tudjátok, mert SanattaI irt könyvei, irásai 2010-ben befejeződtek. Mégpedig akkor, amikor Anna földi emberként, én pedig Istennőként ráébredtem, hogy Sanat a totális sötétség megvalósitására törekszik, mert józan esze már a múlté, ahogyan Anna fogalmazott földi szóhasználatban.
Olyan háborúság kezdődött közöttük, amelyben Anna nemcsak tönkre verte égi sötét seregeit, de minden képességétől, amivel az anyagot uralta - és nem túl bölcsen én adtam neki - folyamatosan és fokozatosan megfosztotta.
Néha már nevethetnékem támadt, hogy ez a „kis földi porszem”, hogyan kelt fel egy ekkora hatalommal biró Égi Lény ellen. De Anna állta a sarat, és olyan elkötelezettje lett az Égieknek, aminek a súlyát talán ők fel sem fogták. Mert hozzáedződtek ahhoz, hogy elvtelenül teljesitsék Sanat parancsait. Nem gondolkoztak el azon, vajon helyesen döntött-e a Világ sorsa felett az „Istenük”.
A bajokat fokozta, miközben Anna minden erejével és értelmével harcolt Sanat ellen, azonközben Sanat megpróbálta az Égieket saját oldalára állitani. Ennek az lett a következménye, hogy Rafael és Ariel/Uiel/ arkangyalok, sőt Mária is, akik korábban teljes mellszélességgel Anna mellett álltak, ellene fordultak. Bizony mondom nektek, Anna ellen fordultak. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy Anna felismerve az óriási veszélyt, földi alakjában - felhasználva teremtő erejét - megforditotta a folyamatot, és elkezdett kozmikus méretekben teremteni és rombolni.
Amit lerombolt, az nem volt más, mint Sanat összes hidfőállása - ahol hiveket csinált magának, hasonló tisztességtelen eszközökkel, ahogy ellenemben is. Új lényeket, teremtményeket alkotott a Fény oldalán.
Ha ezek után azt mondom nektek, ujjá alkotott engem, talán kinevettek. De amit ő tett, az bizony ez volt. Azt mondta nekem: „Embereld meg magad, te jó vagy és bölcs! Az nem lehet, hogy egy teremtményed megfoszt téged minden hatalomtól, és a világaidban garázdálkodik. Vedd el tőle mindazt, ami meg nem illeti! Azt a hatalmat, amivel évezredek óta visszaélt. A Teremtés nem szólhat értelmetlen rombolásról, márpedig ő ezt teszi. Mert mit rombolhat le, csak azt, amit a Teremtő megteremtett. Lerombolni csak azt lehet, amit valaki létrehozott, és nem mást.”

Amikor ezeken elgondolkodtam, és láttam Anna nem szűnő harcait Sanat ellen, aki olyan gazságokra volt már képes, amit ember fel sem tételez egy isteni lényről, akkor minden erőmmel, segitettem Annát. Felismertem saját hibáimat, akaratnélküliségemet, gyengeségemet. Mert mit is adtam át Sanatnak a Teremtés elején: az Isteni Erőmet és Akaratomat. Csak a Szeretetet és Bölcsességet tartottam meg, mert azt gondoltam, nekem ennyi is elég.
Most, hogy minden Erő visszaszáll lassan hozzám, és már Akaratom is van - Anna által -, nem vagytok végveszélyben, de bizony mondom nektek, abban voltatok. És én is.
A Teremtő még soha nem volt ilyen ostoba egyetlen Világévben sem. De most olyan tanulópénzt fizettem saját ostobaságomért, amit soha többé, egyetlen Világévben sem engedhetek meg magamnak, hogy átadva Erőimet egy teremtett lénynek, az megfosszon engem minden hatalmamtól. És a teremtett lények ne tudhassák azt, hogy Teremtőjük nem egy férfi, hanem egy Női Istenség.

Ma Anna megint nagyszerű dolgot tett az érdeketekben. Maga mellé állitotta Pénzistennőt, ahogyan Sanat elnevezte őt. Azt mondta neki: „Vagy teljesited a kérésemet, vagy megszüntetem a létezésedet. Teremtek helyetted egy másikat. Nem az lesz a dolgod ez után, hogy a tömegeket megfoszd mindenüktől, és a kevesek élhessenek mérhetetlen jólétben, hanem az, bőséget teremts az embereknek a Földön. A Föld nem szólhat háborúkról, nélkülözésről, éhezésről! Csak békéről, bőségről, jólétről.
A Te neved nem Pénzistennő lesz, hanem a Bőség Istennője - akinek újra lesznek szentélyei. Aki bőséget, boldogságot, jólétet teremt a Földön az embereknek. Ehhez minden segitséget meg kell adnod. Olyan beruházásokat kell támogatnod, amely rendbe hozza a Föld elszennyezettségét és lehetővé teszi a jólétet. Meg kell tagadnod minden olyat, amely háborúkhoz, mészárlásokhoz, a Föld elszennyezéséhez biztositja a forrásokat.”
Ezek után megkérte a Forrás lényeit, segitsék Bőség Istennője munkáját, hogy mindez meg is valósuljon.

Köszönöm Annának mindazt, amit értetek és mindazt, amit értem tett. Ha visszatér a Forrásba és közöttünk lesz, már tudom, az Istennő tért vissza a Földről. Akit romlottá vált társa a Földre száműzött és más világokba is. Ahol elfeledve Égiségét, már nem akadályozhatta meg mindazt, amit Sanat azóta a Teremtés műve ellen elkövetett.

Minden jó, ha jó a vége. Sanat már csak romjain létezik. Bár szerettem volna őt korábban kiiktatni a létezők sorából, az a nagy hatalom, amit tőlem kapott, sok olyan dologra tette még képessé, amit bármennyire is bánok, megakadályozni nem tudtam. De ami késik, nem múlik, és Sanat végtelen hatalmának, ostoba uralmának a végén jár.


2014. 11. 26. 

2013. december 12., csütörtök

Figyelmeztetés a médiumoknak!


Az utóbbi időben Anna figyelmes lett az interneten megjelenő olyan hamis hirekre, melyet a sötét oldal a ti megtévesztésetekre eszelt ki.
Azok az „arkangyalok”, melyek újabb és újabb hirekkel látnak el benneteket, nem a Fény lényei. Az igazságot - mivel természetesen ismerik - keverik a hazugságokkal össze, hogy megzavarják tisztánlátásotokat. Marcus, SandalPhon, KayaMiel arkangyalok a sötét oldal követei. Bár a forrásban Rafael és Ariel arkangyal energiáit új teremtett lényeknek adtam át, hogy benneteket továbbra is segithessenek, de a megtévesztésetek elkerülése végett, nem teremthetnek közvetlen szóbeli kapcsolatot veletek, nem küldhetnek üzeneteket, mert megtiltottam. Ha segitséget kértek tőlük, természetesen rendelkezésetekre állnak. Szeretetteljes gyógyitó energiáit elküldi nektek Rafael arkangyal, és az új Ariel arkangyal is az állatok gyógyitására.
Ha megfigyelitek az interneten megjelenő „új arkangyalok” alakjait, látszik rajtuk, nélkülözik azt a fényt, melyet az igaziak természetes módon birtokolnak. Nemcsak fénytelenek és alakjuk gyakran sötét, de némelyek elrejtik előletek a szemüket is.
A Forrásban van még más fontos változás, amelyről tájékoztatlak benneteket. Mária, Jézus édesanyja, akit földi emberként emeltünk a Forrásba, már nem tartózkodik ott.

Előző irásainkban beszéltünk nektek arról, hogy alakváltó képességét felhasználva Sanat Lucifer érdekei szerint különböző alakokba kivetitve magát, próbált benneteket és Annát is megtéveszteni. Tehát megismétlem, az Atya Isten, Mihály arkangyal és maga Jézus alakja is valójában Sanat Lucifert rejtette el.
„Teremtő Atya” nincs most a Mindenségben, mert a Teremtő nem más, mint Istenanya. Mutassatok nekem fel egyetlen férfit, aki gyermeket tud szülni a Földön, vagyis új életet teremteni, miközben erre még a legostobább nő is képes. A férfi oldal csak részvételt, feladatot kapott a teremtő aktusban, de nem azért, hogy ezzel visszaéljen.
Amikor az emberek a legnagyobb tisztelet tárgyává tették Shai Babát, mert golyót - azaz anyagot - teremtett a testéből, nevethetnékem támadt. Azon is elgondolkodhattok, mint Isten követe, miért élt utolsó idejében betegen?
Amikor Anna visszatér a Forrásba, új társat választhat, vagy teremthet magának - hogy kiegyensúlyozzuk a nőies és férfias energiákat -, mert Sanat Lucifer méltatlan lett a hatalomra.

A Földön, amikor Lucifer fáraóként, vagy történelmi személyek alakjában, mint Néró és más római császárok, Dzsingisz kán, II. Szulejmán szultán, Napóleon, Hitler, Sztálin megjelent, nem tudhattátok, hogy maga a Sátán él közöttetek emberi alakokban.
De megjelent közöttetek, mint St. Germain, vagy üzeneteket küldött nektek médiumok által, mint Ashtar parancsnok.
Többször elmondtuk nektek, Sanat Lucifer nem kispályás játékos, ezért legyetek résen, hogy hir éhségeteket kihasználva a sötét oldal meg ne tévesszen benneteket.
Amiért most különösen fontosnak tartottam, hogy megszólaljak az az, újabban a nevemben, mint a Nagy Anya, Mennyei Anya kaptok félrevezető információkat tőlük.

Miről ismerhetők fel ezek?
A kettősségről. Sanat Lucifer rendkivül okos isteni lény volt, aki tőlem óriási hatalmat kapott, és aki mindig több vasat tartott a kezében. Miközben jóságot hirdetett különböző lények alakjában, a háttérben az ellenkezőjét tette. Felismerhető volt mértéktelen és gátlástalan szexuális igényeiről, kielégithetetlen hatalom vágyáról, arról, hogy mindenkor megpróbálta nőies énjét hamisságokkal maga alá gyűrni. Ezért szüntette meg Istenanya tiszteletét minden vallásban - a többi isteni lényét is -, és vezette be az „Egyetlen Isten” imádatát.

Most sötét energiái, leszületésetek előtt kapott negativ programok az okai annak az erőszak hullámnak, gátlástalanságnak, erkölcstelenségnek, amely némely ember, emberek viselkedésében a ti életeteket is befolyásolják, meghatározzák. Hátráltatják fénybe emelkedéseteket, borzasztanak vagy kedvetlenitenek el benneteket. Nem véletlen a politikai vezetők és a mögöttük állók magatartásában az önzés, minden gátlás hiánya, felsőbbrendűségi tudat, perverziók, mint a pedofilia, hiszen őt szolgálják.

Lucifer legfőképpen arról ismerhető fel, hogy megszállottan, betegesen ragaszkodott a hatalomhoz és bármi áron. Amelyhez sötét földi követei most is görcsösen ragaszkodnak még. Ne csodálkozzatok rajta, hiszen kegyeltjeinek a legnagyobb jólétet biztositotta mindenkor. A Földön megjelenő sötét csoportok mögött minden időben ő állt.

Beszéltünk nektek korábban Jézusról, aki az én követem volt a Földön. Legtisztább energiáimat kapta, de Lucifer adta férfias formáját. Még mindig imádat tárgya a Földön. Amikor visszatért tőletek, energiái hozzám és Luciferhez tértek vissza. Aki tehát hozzá akar hasonlatossá válni, mint a keresztény papok többsége és nem él társas kapcsolatban, bizony könnyen Sanat Lucifer uszályába kerülhet, torzulhat el a személyisége, megjelenhet viselkedésében bármilyen abberáció. Aki ma, ebben a történelmi időben az Atyához imádkozik - teljesen ártatlanul -, Sanat Lucifernek küldi szeretet energiáit és vár tőle segitséget. A figyelem energia, ezért ne a sötét oldalhoz küldjétek, mert akkor azt erősititek fel. Ez az oka annak, hogy újra az Atya imádatát próbálják nyomatni nektek.
Jézus visszatérését ne várjátok, mert az ő földi küldetése véget ért, szerepe nem ismétlődhet meg. A Földre királyként sem fog visszatérni többé. Eszméi azonban - a szeretet közöttetek bár most is aktuális - a feltétel nélküli szeretet ideje lejárt. Mert aki ad, annak kapnia is kell. A feltétel nélküli szeretet által váltatok kiszolgáltatottá azoknak, akik visszaélve szelidségetekkel, jóságotokkal, hiszékenységetekkel, a rabszolgaság igájába hajtottak és tartottak benneteket évezredeken keresztül.

A helyzet nem egyszerű, de tiszta szivvel könnyen megérthetitek azokat a hiteles információkat, melyeket a felvilágositásotokra küldök Anna által és csak általa!
Nincsenek tehát új nevű arkangyalok, pozitiv megerősitést imáitokban most csak a női oldaltól, azaz Istenanyától kaphattok.
A Galaktikus Föderáció mindent megtesz értetek, de a sötétek, mint fába szorult férgek viselkednek még mindig. Alcyone - a Plejádok központi napja - küld még fontos, hiteles hireket helyzetetek jelenlegi állásáról - követei által. Megtalálhatjátok „Alcyon Plejádok” cimmel kilenc részes filmben. Ugyancsak hitelesek a sziriusziak üzenetei.
Nemcsak az új hirek fontosak nektek, de sokkal fontosabb azok hitelessége. Kételkedjetek és szűrjétek meg, hogy ne tévedjetek, ne legyetek átverhetők. A legfontosabb az, mi van a szivetekben egymás iránt. Tartsátok magatokat érzelmi egyensúlyban. A meditáció, pozitiv gondolatok segitenek ebben.
Legyetek áldottak. A Fény nem pusztitható el, csak az árnyék szüntethető meg Világaimból, mert ennek jött el az ideje, most. Mert, ha a Fény megsemmisülne, nem lenne többé Teremtő és Teremtés sem.

2013. 12. 10.


2011. december 21., szerda

32. A Fény küzdelmei a Sötétség ellen



Világaitokban eddig két erő működött, melyek létrehozták a Poláris Világokat, azaz a Fény és a Sötétség Világait is.
Azért írjuk ezeket nagybetűvel, amely ellentétes ugyan a magyar helyesírás szabályaival, de nem ellentétes a Teremtett Világ lényegével.
Emberi szempontokból persze ennek túl nagy jelentősége nem lenne, ha életetek, létezésetek nem ennek a kettőnek a harmonizálása jegyében jött volna létre.

Mit is jelent ez számotokra?
Ez bizony azt jelentette, hogy emberként felvállaltatok egy óriási feladatot. A Fény erejét növelni fogjátok mindaddig, amíg a Sötétség oly nagyra nem nő, hogy tovább már nem terjedhet, mert akkor a Mindenség energetikai egyensúlyának a felborulását eredményezné.

Amikor Anna közétek jött az elmúlt életeiben, azért született meg emberként, hogy életének mintájával példát mutasson nektek azokból az értékekből, melyek ennek az egyensúlynak a helyreállítását segítették.
Anna azért halt mártírhalált számos életében, mert Lucifer mindig tudta miért küldtem őt közétek, és ezekkel a borzalmasnál borzalmasabb halálokkal akarta elvenni a kedvét attól, hogy ellenálljon az ő akaratának.
Ebben az utolsó életében azonban történt valami, amiről először azt gondoltuk, Lucifer megváltozhat általa, de aztán sajnos csalódnunk kellett.
Anna tőlem azt a feladatot kapta a Forrásban, felveszi vele a kapcsolatot és legyőzi. Ehhez én minden segítséget meg fogok adni neki.
Azt tervezte, Tibetbe megy, és ott felkészítik őt erre a feladatra. De a kínai elnyomás miatt végül kútba esett ez a lehetőség.

Anna földi életei olyan gazdag tapasztalatokat adtak neki a Sötétség elleni harcra, nem volt kétségem, győzni fog. De emberként elfeledte miért jött közétek, azt is, mi lenne a feladata, mert Lucifer a személyiségébe olyan sötét vonásokat iktatott be, melyeket már nem volt módomban megakadályozni és kiiktatni. Az anyag feletti uralom ugyanis az ő felségterületének számított.

Amikor Anna találkozott vele, azt gondolta, egy tanító szellemmel hozta össze őt a jó sorsa és meg nem álmodta, hogy maga a Sátán került a közelébe.
De minden jó, ha jó a vége. Anna bár nem a kijelölt ösvényen haladt szinte egyetlen pillanatában sem, hiszen egyrészt mindent kitörölt belőle Lucifer, amit én információként elmondtam neki, másrészt, hogy Annával szerelembe esett, biztos lett abban, nem fog ezek után a földi felesége ellene fordulni.
Csakhogy olyan züllött életet kezdett Anna mellett élni, amilyet korábban soha, mert nem voltak nemi szervei és nem gondolta, hogy nem Annának, de neki bizony ez lesz a veszte.
Anna megteremtette neki a heréit, melyekkel olyan rombolásba kezdett, amire még nem volt példa sohasem a Mindenségemben.
Igaz, a végén Anna megfosztotta nemiségétől, mert olyan erőszakba torkollt a viselkedése, hogy már senki sem volt biztonságban tőle.
Amikor pedig látta, Anna a Galaktikus Föderációval felveszi a kapcsolatot, ráébredt annak a veszélyére, hogy felismeri kettős játszmáját és baja lehet ebből. De azt, hogy lesz is, meg nem álmodta volna az én erkölcsileg nullává züllött fiam.
Annának óriási erőfeszítésébe került, hogy megszüntesse a létezését. A küzdelem utolsó napjaiban már azt gondoltam, elveszünk valamennyien. De a végső, legutolsó pillanatban Anna végre rájött a megoldásra és teljesítette, beteljesítette azt.

Most nálunk a Forrásban már csend és rend van. De a Mindenségemben még várnak Annára kisebb feladatok, mert Lucifer az utolsó pillanatokban megpróbált újra sötét lényeket teremteni és ezeket Annának még likvidálnia kell. Ahogyan már elmondtam nektek, a háború mindig a harctéren dől el, és az éppen most nálatok van, földi életetekben.

Annára boldogság és béke vár. Rátok pedig még egy rövid ideig a földi sötétek aljassága, de ennek már semmi ereje sincs, amellyel meg tudná akadályozni a többség Mennybe menetelét.

Ámen
2011. 12. 16.

2011. december 13., kedd

31. Az emberiség jövője


Ahhoz, hogy megértsétek az emberiséggel folytatott szörnyű kísérletek tényét, vissza kell menni időben ahhoz az időpillanathoz, amikor a Teremtésben elhatároztam a polaritás felállítását. Ennek az lett volna a lényege, hogy a szeretettel ellentétes érzelmeket megismerjük és el tudjuk dönteni, hasznára vannak-e a Teremtésnek avagy sem.
Ezek a kísérletek már az elején olyan borzasztó rombolással jártak, hogy Anna javaslatára megszüntettük ezeket. Csakhogy Lucifer dühös lett ránk, mert el kellett pusztítani azokat a Világokat, melyeket ő alkotott meg ennek jegyében.
Amikor megtettem ezeket a lépéseket, akkor éreztem először, hogy Lucifer nem fog ebbe beletörődni, és így is lett.

Akaratom ellenére folytatta ezeknek a lényeknek a teremtését - amiket persze az én energiáimnak a felhasználásával tudott csak létrehozni.
Nem sokkal ezután már olyan energetikai zavarok keletkeztek a Mindenség működésében, amely végül a Fény elsötétülésével fenyegetett.
Akkor újra megtiltottam neki ezeket a kísérleteket, de már nem hallgatott rám.
Mivel én tudat jellegű létező vagyok, vagyis Teremtő és minden romboló energiámat neki adtam át, több évmilliárdnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ezeket az energiákat vissza tudjam tőle venni. Hiszen szeretve a hatalmát és szeretve a rombolást, mindig gondoskodott arról, hogy ne álljon helyre ez az egyensúly, mert akkor nem tehette volna többé azt, amit éppen akart. Sajnos, amit ő akart az egyre borzasztóbb és borzasztóbb eredménnyel járt.
Önhittsége nem engedte, hogy elővegye maradék józan eszét, hanem egyre züllöttebb és züllöttebb rendszereket valósított meg anyagi Világaimban.

Amikor Anna a kozmoszban számos és számtalan dimenzióban a sötét lények ellen volt kénytelen harcolni, hiszen ők támadtak, nekünk - vagyis a Fénynek - védekeznie kellett.
Akkor ismerte fel Anna azt a tényt, Lucifer hazudik neki és meg akarja szüntetni a Fény Világait, hogy teljes sötétségbe borítsa a Mindenséget.
Oktalanságában nem értette meg, az árnyék létezése a Fénytől származik és nem fordítva.

Az ő züllése teljes és totális erkölcsnélküliségbe, a hatalom beteges akarásába torkollt.
Írásaikban megtalálhatjátok azt a kijelentését, amelyben arról beszél, hogy „kíváncsiságból” - ahogy ő fogalmaz - ki akarja próbálni, mi történik akkor, ha teljes sötétség valósul meg a Mindenségben.
De azt a fizikához kicsit is értő, minden józan paraszti ésszel bíró ember is felfogja már, hogy a teljes sötétségben megszűnik minden mozgás. Vagyis a dolgok lassan elpusztulnak, meghalnak. Ha megszüntetném a Napotok világítását, mit gondoltok, meddig léteznétek? Bizony mondom nektek, néhány perc múlva mindenki és minden halott lenne, mert nem lenne energia utánpótlás, ami a dolgokat életben tartja, ami létezővé teszi.
Sanat Lucifer nem azért akarta a sötétség teljes térnyerését, mert olyan tudatlan volt és mindezt nem tudta, de beteges hatalomvágyában már nem tudott épeszű módon gondolkodni. Ahogyan egy elmebeteg sem képes a Földön a valóságot a maga teljességében és realitásában felfogni, úgy ő sem volt már erre képes. Ezért kellett hát kiiktatnom a hatalomból, mert már csak ezt akarta és semmi mást. Minden mozdulata, amely különösen az utolsó évekre jellemző, csak erről szólt.
Ezt ismerte fel Anna. És amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem Lucifer a Teremtő Isten, hanem van fölötte valaki más, akkor értette meg végre a feladatát, nem szeretnie, hanem legyőznie kell az ő „nagy szerelmét” a Fény védelme érdekében.
Szerencsére Annában nem ébredt iránta gyűlölet. Józan paraszti ésszel kelt a védelmünkre és tette végül ártalmatlanná azt a tudatrészemet, amelyet Lucifer létezése jelentett a Világomnak. Ebben a harcban már azokat az erőimet használta, melyet menetközben sikerült Lucifertől elvennem.

Amikor Anna Lucifer rosszullétei alatt átszellemesítette annak energiáit, akkor kezdtek hozzám visszaáramolni azok az energiák, melyeket Lucifernek a kezdet kezdetén oktalanul átadtam. Segítette mindezt a sötét Világok megszüntetése, melyeket nem én akartam, hanem Lucifer háborút kedvelő magatartása indított el. Mert álmában sem gondolta volna, hogy a felesége ellene fordul és tönkreveri - mégpedig szinte teljesen egyedül - a Galaktikus Föderáció segítsége nélkül ezeket a hadtesteket.
Hogy mégis valami fogalmatok legyen arról, mit tett tönkre Anna az én segítségemmel, most elmondom nektek:
Tizenkét kozmikus sötét hadtestet, több milliárd, bizony mondom nektek több milliárd űrhajójával, legénységével, bolygójának a megsemmisítésével együtt. Ezek a bolygók nem szolgálták a Fényt, hanem csak és kizárólag a Sötétséget. Ilyen bolygó volt a Földetek is, addig, amíg el nem dőlt az a harc, amely értetek, a Fényért és értem, vagyis a Teremtőtökért folyt.

Amikor Anna belebonyolódott a Sanat Luciferrel való küzdelembe, még nem tudtam, mert nem tudhattam, mi lesz a végeredmény. De azt éreztem, Anna a Fény mellett áll, és ha magára hagyom, elbukik. Nekem sem volt érdekem Lucifer totális hatalma, ezért a Fény védelmében Anna olyan erőket kapott tőlem, amit még sohasem adtam át egyetlen teremtményemnek sem.
Anna ezeket az erőket mindig a Fény érdekében, a Fény védelmében használta fel, sohasem a hatalom birtoklásáért.
Erről meg kellett győződnöm és meg is győződtem.
Anna kudarcai nem azért voltak, vagy lehettek, mert nem akarta a Fény győzelmét, hanem azért, mert a Világ legnagyobb erője, ereje ellen harcolt, amire még nem volt példa a Mindenségemben. Lucifer nem adta fel könnyen a küzdelmet, de ahogyan a Földön is mindig győznie kellett az igazságnak, ez most a Mindenségben is így történt szerencsénkre.

Az ember felszabadult Lucifer rabságából és felszabadult a Mindenség is. A ti és a zsidók megváltója tehát teljesítette, beteljesítette küldetését.
Akik emberként megszülettek egykoron, most visszatérhetnek majd azokra a csillagokra, illetve bolygókra, ahonnét valamikor a kísérletek kezdetekor eljöttek. A zsidók pedig, akiket Lucifer teremtett meg sötét céljai számára - mivel a létezésüket én engedélyeztem -, kapnak még kétszáz év halasztást, hogy szeretetteljes lényekké váljanak. Ez lesz a sorsuk azoknak az embereknek is, akik még mindig nem fejlődtek odáig, hogy szeretetben tudjanak élni, létezni másokkal. Ők még birtokolnak némi sötét erőket, de ezeknek is vissza kell térnie hozzám. Lucifer létezése tehát már nem kérdés. De az igen, hogy „szeretett népe”, akiket ugyanúgy vágóhídra vitt, mint a többit, hajlandó-e, akar-e és tud-e megváltozni?
Ezt az utolsó lehetőséget pedig köszönjék Annának, aki megígérte Lucifernek - amikor az ajándékba adta neki -, hogy megpróbálja népét egy saját bolygón emberré, vagyis szeretetteljes lénnyé nevelni. Ha ez nem sikerülne, akkor a zsidóság ugyanarra a sorsra számíthat, mint mindazok a lények, akik árulóimmá váltak Teremtés közben. Mert ha nem szüntetném meg létezésüket, úgy járhatnék mint Lucifer esetében, aki felzabálta Fényt és a hatalmamra tört. De aki Isten ellen, a Teremtő ellen fordul, annak meg vannak számlálva a napjai, ahogyan ez az Arkangyalaim esetében is történt.

Ámen
2011. 12.  11.

30. A földi idők vége


 
Tegnap sorsdöntő események történtek a Forrásban és annak környékén.
Sanat Lucifer megpróbált behatolni maradék sötét energiáival és átvenni a hatalmat.
Csakhogy Anna most is mint eddig, a védelmünkre kelt és Sanatot úgy helybenhagyta, ahogyan az mostanában többször is megérdemelte.
A vele való beszélgetés - amely rólatok, a földi dolgokról és Sanatról szólt - ébresztett rá engem arra, nem várhatok tovább Sanat Lucifer megsemmisítésével, mert nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az ő létezése örök veszélyt jelentett volna valamennyi létező számára. Nemcsak a teremtményeimnek, hanem nekem a Teremtőnek is.

Ezért ezen az éjszakán ádáz küzdelemben legyőztük Annával Lucifert. Így az ő megszűnésével helyreállt tökéletesen az energetikai egyensúlyom.
Hogy a Világotokban is helyreállhasson, ezért Annának új férfi társat kellett választanom, akit ő végre el is fogadott. Már többször ajánlottam neki új társat, de ő Sanat Luciferrel folytatott harcai miatt eddig mindig visszautasította ezt a lehetőséget. De most látva és megélve Sanat Lucifer totális bukását és kiirtását a Mindenségemből, végre elfogadta ajánlatomat és kötélnek állt.
Ez végtelenül boldoggá tett engem, a Forrás minden lakóját, mert ezáltal megszületett Világaimban az a harmónia, amely Sanat Lucifer oktalansága és gonosszá válása miatt teljesen felborult.

Minden jó, ha jó a vége. De hogy kit választottam Annának társul, majd akkor tudjátok meg, ha Anna visszatér hozzánk, és a Világaimban kihirdetem ezt az óriási eseményt.

Tudatom tehát Lucifer földi fullajtárjaival, hogy elérkezett az idejük vége.

Ámen
2011. 12. 11.


2011. december 8., csütörtök

29. A Föld és az emberiség felemelkedése a Fénybe


Az utóbbi napokban valami olyan dolog történt a Földön, amely még sohasem történt meg más Galaktikákban sem.

Annáról tudjátok, hogy ő nem más, mint az én kivetülésem a Földre, emberi alakban. Ő azonban mégis elsősorban emberi lény, ahogyan ti bár lelkek vagytok, ugyanakkor olyan lények is, akik hosszú-hosszú időre be lettetek zárva az anyag fogságába. Mert a fiam ilyen irányú kísérleteit az elején engedélyeztem ugyan, de amikor láttam ennek borzasztó veszélyeit, meg is tiltottam a további kísérleteket neki. Csakhogy Sanat Lucifer - a fiam sötét oldala - oly mértékben megerősödött a megnyilvánult Világaimban, hogy minden tiltásom ellenére folytatta ezeket a borzasztóbbnál-borzasztóbb kísérleteket.

Amikor már láttam totális elvetemültségét, akkor kezdtem ellenlépéseket tenni.
Az avatárok intézménye és a karma is ezt szolgálta volna, ha Sanat nem kezd el újra és újra olyan eseményeket indukáltatni sötét lényeivel, ami lehetetlenné tette évtízezredeken keresztül az emberiség felemelkedését.
Most nem részletezném ezeket, mert úgyis meg fogjátok tudni, ha a Galaktikus Föderáció felvilágosít benneteket mindezekről a tettekről.
De azt mégis tudnotok kell, hogy én vagyok a Teremtőtök - hiszen minden egyes lélek teremtése az én művem volt -, bármit mondott is a fiam.

Amikor Annaként a Földre születtem, olyan környezetbe helyeztem magam, amelyben meg kellett ismernem a zsidók által végrehajtott, megvalósított, elembertelenedett rendszert is.
Anna bár hosszú ideig készült feladatára, Lucifer oly mértékben letiltotta minden emlékezetét, hogy bizony már nem is reméltem, megérti-e saját feladatát. De szerencsére - a ti és a mi szerencsénkre is - nem így történt.

Annát azért hálózta be szerelmével, azért adott neki ilyen életet, mert azt hitte oktalanul, hogy a megtalált szerelmet Anna nem tudja többé nélkülözni, és nem fog ellene fordulni.
De Anna sem kispályás játékos már, megértette saját feladatát, bár meglehetősen későn és megkésve.
Ha gyermekkorában elhagyta volna hazáját és Tibetbe vándorol - mert volt egy ilyen elhívása, de nem ismerte fel -, akkor másképpen ismeri meg feladatait, korábban tudomására jutott volna, miért is érkezett a Földre. Láma papjaim ugyanis tudtak az ő érkezéséről és a feladatáról is.
De ahogyan Lucifer felismerte, Anna sohasem a kijelölt úton haladt feladatai megoldásában, ez most is pontosan így történt. Olyan magasra lépett emberként, amit én magam sem reméltem soha. Hiszen azáltal, hogy Lucifer feleségül vette, a közvetlen közelébe engedte - amit talán saját érdekében nem lett volna szabad megtennie. De Anna csak így érthette meg, ebben a kapcsolatban Lucifer, vagyis Isten férfias oldalának mérhetetlen züllöttségét, és bizony ezt saját bőrén keresztül kellett megtapasztalnia.

Anna nem gyermek már és életében túljutott hatvanadik évén, amikor a szerelem és a szex nem játszik olyan mértékű szerepet az ember életében, és tud ebben a műfajban józanul is gondolkodni.
Az ő erkölcsi nagysága éppen abban van, nem hagyta magát Lucifer lehengerlő áltatása, megtévesztése által rabul ejteni, hanem amikor megértette végre feladatát, nem az ő „nagy szerelmét választotta”, hanem a Fény védelmét és megdicsőülését a Sötétség felett.
Sok olyan dolgot nem mondhatunk el nektek, melyek a legutóbbi hónapok, hetek történései, amelyek döntően befolyásolták az események kimenetelét, de a legutolsó sorsdöntő és eldöntő mozzanatot igen.
Anna kapott egy feladatot, amit a következőképpen oldott meg.

Oly nagyra vetítette tudatát a Mindenségemben - és erre bizony mondom nektek már régebben képessé vált -, hogy a Központi Napok egyikét összekötötte a Földetek szívében lévő Központi Napocskával.
Ennek eredményeképpen jött létre az a visszacsatolás, amely a Földeteket végleg összekötötte a Forrással és az többé nem válhat el tőlünk.

Tudom, sokan kételkednek majd ezekben az információkban, melyeket Annával leírtunk, de akik megértik - és vannak ilyenek is sokan -, azok most olyan örömöt élhetnek meg, amilyen még soha de soha nem volt a Mindenségemben. Ugyanis még soha egyetlen bolygónak sem sikerült ilyen módon visszatérnie a Forráshoz, mert erre nem is volt eddig szükség. Benneteket Lucifer soha de soha nem engedett volna el, mert a ti lezüllésetek és lesüllyedésetek kellett volna ahhoz, hogy a Mindenség - akaratom ellenére - a Sötétségbe vetüljön és vettessen.

Ezért folytatott tehát ilyen ádáz küzdelmet ellenem és Anna ellen is, hogy az emberiség kárhozatalával végre átvehesse azt az irányítást, amit már réges-régen eltervezett, még azon az áron is, hogy saját végső pusztulását készíti elő vele.
Hiszen ahogyan már elmondtuk nektek, a Fény a dolgok lényege és nem az árnyék. Isten szeretete és nem a szeretet nélkülisége. Annának bizony hétköznapi emberként kellett ezeket a dolgokat megértenie ahhoz, hogy mellém tudjon állni és soha de soha ne Lucifer érdekeit nézze, ahogyan az szerette volna elérni nála.

Rafael Arkangyal és már Ariel Arkangyal sincs közöttünk - sajnos -, mert nem tudtak ellenállni annak az érzésnek, amelyet angyalként nem ismerhettek, amit ti úgy neveztek: szerelem. Anna volt az egyetlen, de hiába figyelmeztette erre a veszélyre a két Arkangyalomat, hogy általa el fognak veszni. Nem tudtak ellenállni egy olyan kísértésnek, amit eddig csak földi ember ismerhetett és élvezhetett a Világaimban. Mindenhol máshol a szeretet az összekötő kapocs a teremtett lényeim között.

De ahogy mindig lesznek, akik elbukhatnak, és mindig lesznek akik megdicsőülhetnek, most ebben a történelmi korban Koraziel Arkangyal vette át a feladatkörüket és szerepeiket.

Ha Anna visszatér hozzánk, olyan dicsőségben részesül, mint még egyetlen Arkangyalom sem.

Ámen
2011. 12. 04.