21. A Magyarok Szent Napja

Anna az elmúlt napokban találkozott azoknak a szellemi vezetőknek a felhívásával, akik tudtára adták nemcsak nektek, magyaroknak, hanem a világ többi értelmes, spirituális lényének is, hogy a Kárpát-medencében születik meg az az Új Világ, melyet a Földön, földi életben legtöbbet szenvedett nép - vagyis a magyarok -, a ti nemzetetek teremtett meg, nemcsak a földi világ, hanem a Mindenség megmentéséért is.

Mielőtt Anna a Földre jött, akkor mondtam el neki - csak ő nem emlékezhetett már földi emberként erre -, hogyha sikerrel jár a Földön és teljesíti azt a parancsomat, hogy Sanattal kibékül, megpróbálja őt jó útra terelni, akkor nemcsak a földi embereket menti meg ezzel, hanem az égieket is.

Tudnotok kell néhány nagyon fontos összefüggést ezzel kapcsolatban.

Én tisztában voltam azzal, hogy Sanat Sananda Lucifert megjavítani nem, vagy alig lehetséges. Anna valóban mindent meg is tett érte. Szerette, szerelemmel szerette, visszaadta a férfiasságát, önbecsülését, gyermekekkel ajándékozta meg őt. De a fiam, fittyet hányva saját érdekeire és nekem tett ígéretére, becsapta nemcsak a feleségét, hanem égi társait és engem is, mert a teljes és totális hatalom megszerzése reményében ellenünk, valamennyi teremtett lényem ellen fordult.

Anna több mint fél éve, élet-halál harcot folytat nemcsak a ti megmentésetekért, hanem az egész galaktikus világok sötétei ellen is. A végeredményt nagyjából tudjátok. A sötét világok hadseregeit először, majd magukat a sötét világokat Anna az én segítségemmel teljesen megsemmisítette. Nem került volna erre most még sor, ha Lucifer, aki tudta, ideje lealkonyulóban van, hiszen Anna megkapta a hatalom kardját - vagyis a világhatalomra jogosító égi jelképet - és olyan rangokat és címeket, melyek mellett Lucifernek tudnia kellett, hogy elvesztette kegyeimet és elvesztette hatalmát is.

Ennek számos oka volt, amit most nem sorolnék fel, mert nincs túl sok értelme számotokra. Hogy ellenállt akaratomnak és az utolsó időben még a Forrásban is megpróbálta ellenem hangolni az arkangyalokat, ütötte ki nálam a biztosítékot - ahogyan Anna fogalmazná meg. De csak azt érte el vele, most nincs formája, mint az összes teremtett lényemnek, hanem csak tudat formájában létezik, elzárva mindenkitől és mindentől.

Ennél nagyobb büntetést még soha, egyetlen egy Világévben sem kapott tőlem egyetlen lényem sem. Ez számára azt is jelenti, hogy a Világév végén, amikor visszahívom magamba az összes teremtményemet - de előtte megsemmisítem azokat a kártékony erőket, melyek nem szolgálnak már engem -, Lucifert kiirtom a Világomból és ezt már tudomására is hoztam. Csak azért hagyom meg még a létezését ebben az állapotban, hogy tudja mekkorát hibázott, és ha még megbánná is a tetteit, akkor sem fogok megkegyelmezni neki.

De hogy visszatérjek a Magyarok Napjára, örömmel tapasztaltam, minden spirituálisan gondolkodó magyar, aki tudott is erről a gyönyörű napról, gondolt ma Földanyára és arra, hogy gondolatai segítségével megteremtse azt a Fényhidat, amely a sötétségbe süllyedt Földet és benneteket újra összeköt a Mindenség minden lényével és végre velem is.

Ezt a gyönyörű napot két dolog miatt érdemeltétek ki. Egyrészt az Anna által hozott nem mindennapi áldozatok, melyekről már sokszor szóltunk. Sanat is jobb napjaiban, Földanya is és én is természetesen. De ti is, a nép, a magyar nemzet minden értelmesebb tagja, ti is mindent megtettetek a Föld felemelkedéséért. Azok is, akik ma ott ünnepeltek a Balaton partján, vagy más források, vizek mellett és azok is, akik munkával töltötték ezt a napot, mert nem jutott idejük az ünneplésre. Tehát ez a Szent Nap Minden Magyarok legnagyobb ünnepe lett, mert kiirtották a Világból a sötétség erőit és magukba fogadták a fényt, tudatosan, vagy tudat alatt. Akik pedig velük tartottak a Világ más részein, azok úgy szintén részesültek abból az örömből, melyet a legnagyobb ünnepek adhatnak csak a Világomban létező lényeknek.

Az a Fényhíd, amely most összeköt bennünket, már sohasem szakad le, sohasem szakad el, mert az emberiség felszabadult a régi átok alól, melyet oktalanságukban a gyermekeim, vagyis Anna (Oklahoma) és Sanat Sananda Lucifer teremtettek meg, negyvenezer évvel ezelőtt.

Anna már régen nem gyűlöli Sanatot, de ez az őrültté vált fiam, sajnos már semmi másra nem érdemes, mint a teljes pusztulásra. Nem Anna az, aki elpusztítja őt - ő csak bennünket védelmez -, hanem a fiam az, aki önpusztító és másokat sötétségbe taszító módon tudna csak létezni, amit meg nem engedhetek neki már.

Köszönöm az emberiségnek, hogy megpróbálta a fiamat megmenteni a romlástól, a pusztulástól, de sajnos a fenti okok miatt ez már nem lehetséges. Viszont ígéretemnek megfelelően az emberiséget felmentem ilyen irányú kötelezettségei alól és a teljes, más lényeimet is megillető szabadságot kapják vissza, minden egyes egyedükben.

Aki viszont a fiamhoz hasonló módon elkárhozott, azoknak már nincs lehetőségük a javulásra, mert azok a Világok, amelyek eddig a javító szférákhoz tartoztak, megszűntek létezni. Rájuk a teljes, totális megsemmisülés vár.

Akik sokat tévednek még, lesz módjuk kétszáz év alatt javulni, de nem tovább. Már tudatos lényként kell nekik a javulás útjára lépni. Ha még így sem sikerülne, akkor meg kell válnunk tőlük is, ahogyan most azoktól, akik elkárhoztak, mert a mások iránti szeretetből megbuktak, ahogyan a fiam is - sajnos.

Sem Annának sem nekem nem örömünnep tehát ez a nap, mert ő a férjét, akit nagyon és nagy hűséggel szeretett veszítette el, én pedig a fiamat, akit még Annánál is jobban szerettem, pedig már régen látom, hogy nem volt méltó arra.

De nektek, magyaroknak és a Földön mindazoknak, akiknek véget ér ez a sok földi szenvedés, legyen csodálatos ünnep ez a nap, amely méltóvá tett benneteket a Mindenség legnagyobb elismerésére. Hiszen olyan feladatot vállaltak fel, amit csak kevesek voltak hajlandók, akik a Mindenség Emlőjén eddig is boldogan, szeretetben és teljes tudatosságban léteztek.

Megáldalak bennetek tehát, magyarokat és nem magyarokat, akik a fiam kedvéért vállaltátok még a teljes megsemmisülés veszélyét is. De a többség érdekében meg kell, hogy szüntessem ezt az elátkozott Világot, amely számomra a legnagyobb szomorúságát hozta a Teremtésnek.

Ámen

2011.08.16.