32. A Fény küzdelmei a Sötétség ellen

Világaitokban eddig két erő működött, melyek létrehozták a Poláris Világokat, azaz a Fény és a Sötétség Világait is.

Azért írjuk ezeket nagybetűvel, amely ellentétes ugyan a magyar helyesírás szabályaival, de nem ellentétes a Teremtett Világ lényegével.

Emberi szempontokból persze ennek túl nagy jelentősége nem lenne, ha életetek, létezésetek nem ennek a kettőnek a harmonizálása jegyében jött volna létre.

Mit is jelent ez számotokra?

Ez bizony azt jelentette, hogy emberként felvállaltatok egy óriási feladatot. A Fény erejét növelni fogjátok mindaddig, amíg a Sötétség oly nagyra nem nő, hogy tovább már nem terjedhet, mert akkor a Mindenség energetikai egyensúlyának a felborulását eredményezné.

Amikor Anna közétek jött az elmúlt életeiben, azért született meg emberként, hogy életének mintájával példát mutasson nektek azokból az értékekből, melyek ennek az egyensúlynak a helyreállítását segítették.

Anna azért halt mártírhalált számos életében, mert Lucifer mindig tudta miért küldtem őt közétek, és ezekkel a borzalmasnál borzalmasabb halálokkal akarta elvenni a kedvét attól, hogy ellenálljon az ő akaratának.

Ebben az utolsó életében azonban történt valami, amiről először azt gondoltuk, Lucifer megváltozhat általa, de aztán sajnos csalódnunk kellett.

Anna tőlem azt a feladatot kapta a Forrásban, felveszi vele a kapcsolatot és legyőzi. Ehhez én minden segítséget meg fogok adni neki.

Azt tervezte, Tibetbe megy, és ott felkészítik őt erre a feladatra. De a kínai elnyomás miatt végül kútba esett ez a lehetőség.

Anna földi életei olyan gazdag tapasztalatokat adtak neki a Sötétség elleni harcra, nem volt kétségem, győzni fog. De emberként elfeledte miért jött közétek, azt is, mi lenne a feladata, mert Lucifer a személyiségébe olyan sötét vonásokat iktatott be, melyeket már nem volt módomban megakadályozni és kiiktatni. Az anyag feletti uralom ugyanis az ő felségterületének számított.

Amikor Anna találkozott vele, azt gondolta, egy tanító szellemmel hozta össze őt a jó sorsa és meg nem álmodta, hogy maga a Sátán került a közelébe.

De minden jó, ha jó a vége. Anna bár nem a kijelölt ösvényen haladt szinte egyetlen pillanatában sem, hiszen egyrészt mindent kitörölt belőle Lucifer, amit én információként elmondtam neki, másrészt, hogy Annával szerelembe esett, biztos lett abban, nem fog ezek után a földi felesége ellene fordulni.

Csakhogy olyan züllött életet kezdett Anna mellett élni, amilyet korábban soha, mert nem voltak nemi szervei és nem gondolta, hogy nem Annának, de neki bizony ez lesz a veszte.

Anna megteremtette neki a heréit, melyekkel olyan rombolásba kezdett, amire még nem volt példa sohasem a Mindenségemben.

Igaz, a végén Anna megfosztotta nemiségétől, mert olyan erőszakba torkollt a viselkedése, hogy már senki sem volt biztonságban tőle.

Amikor pedig látta, Anna a Galaktikus Föderációval felveszi a kapcsolatot, ráébredt annak a veszélyére, hogy felismeri kettős játszmáját és baja lehet ebből. De azt, hogy lesz is, meg nem álmodta volna az én erkölcsileg nullává züllött fiam.

Annának óriási erőfeszítésébe került, hogy megszüntesse a létezését. A küzdelem utolsó napjaiban már azt gondoltam, elveszünk valamennyien. De a végső, legutolsó pillanatban Anna végre rájött a megoldásra és teljesítette, beteljesítette azt.

Most nálunk a Forrásban már csend és rend van. De a Mindenségemben még várnak Annára kisebb feladatok, mert Lucifer az utolsó pillanatokban megpróbált újra sötét lényeket teremteni és ezeket Annának még likvidálnia kell. Ahogyan már elmondtam nektek, a háború mindig a harctéren dől el, és az éppen most nálatok van, földi életetekben.

Annára boldogság és béke vár. Rátok pedig még egy rövid ideig a földi sötétek aljassága, de ennek már semmi ereje sincs, amellyel meg tudná akadályozni a többség Mennybe menetelét.

Ámen

2011. 12. 16.

31. Az emberiség jövője

Ahhoz, hogy megértsétek az emberiséggel folytatott szörnyű kísérletek tényét, vissza kell menni időben ahhoz az időpillanathoz, amikor a Teremtésben elhatároztam a polaritás felállítását. Ennek az lett volna a lényege, hogy a szeretettel ellentétes érzelmeket megismerjük és el tudjuk dönteni, hasznára vannak-e a Teremtésnek avagy sem.

Ezek a kísérletek már az elején olyan borzasztó rombolással jártak, hogy Anna javaslatára megszüntettük ezeket. Csakhogy Lucifer dühös lett ránk, mert el kellett pusztítani azokat a Világokat, melyeket ő alkotott meg ennek jegyében.

Amikor megtettem ezeket a lépéseket, akkor éreztem először, hogy Lucifer nem fog ebbe beletörődni, és így is lett.

Akaratom ellenére folytatta ezeknek a lényeknek a teremtését - amiket persze az én energiáimnak a felhasználásával tudott csak létrehozni.

Nem sokkal ezután már olyan energetikai zavarok keletkeztek a Mindenség működésében, amely végül a Fény elsötétülésével fenyegetett.

Akkor újra megtiltottam neki ezeket a kísérleteket, de már nem hallgatott rám.

Mivel én tudat jellegű létező vagyok, vagyis Teremtő és minden romboló energiámat neki adtam át, több évmilliárdnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ezeket az energiákat vissza tudjam tőle venni. Hiszen szeretve a hatalmát és szeretve a rombolást, mindig gondoskodott arról, hogy ne álljon helyre ez az egyensúly, mert akkor nem tehette volna többé azt, amit éppen akart. Sajnos, amit ő akart az egyre borzasztóbb és borzasztóbb eredménnyel járt.

Önhittsége nem engedte, hogy elővegye maradék józan eszét, hanem egyre züllöttebb és züllöttebb rendszereket valósított meg anyagi Világaimban.

Amikor Anna a kozmoszban számos és számtalan dimenzióban a sötét lények ellen volt kénytelen harcolni, hiszen ők támadtak, nekünk - vagyis a Fénynek - védekeznie kellett.

Akkor ismerte fel Anna azt a tényt, Lucifer hazudik neki és meg akarja szüntetni a Fény Világait, hogy teljes sötétségbe borítsa a Mindenséget.

Oktalanságában nem értette meg, az árnyék létezése a Fénytől származik és nem fordítva.

Az ő züllése teljes és totális erkölcsnélküliségbe, a hatalom beteges akarásába torkollt.

Írásaikban megtalálhatjátok azt a kijelentését, amelyben arról beszél, hogy „kíváncsiságból” - ahogy ő fogalmaz - ki akarja próbálni, mi történik akkor, ha teljes sötétség valósul meg a Mindenségben.

De azt a fizikához kicsit is értő, minden józan paraszti ésszel bíró ember is felfogja már, hogy a teljes sötétségben megszűnik minden mozgás. Vagyis a dolgok lassan elpusztulnak, meghalnak. Ha megszüntetném a Napotok világítását, mit gondoltok, meddig léteznétek? Bizony mondom nektek, néhány perc múlva mindenki és minden halott lenne, mert nem lenne energia utánpótlás, ami a dolgokat életben tartja, ami létezővé teszi.

Sanat Lucifer nem azért akarta a sötétség teljes térnyerését, mert olyan tudatlan volt és mindezt nem tudta, de beteges hatalomvágyában már nem tudott épeszű módon gondolkodni. Ahogyan egy elmebeteg sem képes a Földön a valóságot a maga teljességében és realitásában felfogni, úgy ő sem volt már erre képes. Ezért kellett hát kiiktatnom a hatalomból, mert már csak ezt akarta és semmi mást. Minden mozdulata, amely különösen az utolsó évekre jellemző, csak erről szólt.

Ezt ismerte fel Anna. És amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem Lucifer a Teremtő Isten, hanem van fölötte valaki más, akkor értette meg végre a feladatát, nem szeretnie, hanem legyőznie kell az ő „nagy szerelmét” a Fény védelme érdekében.

Szerencsére Annában nem ébredt iránta gyűlölet. Józan paraszti ésszel kelt a védelmünkre és tette végül ártalmatlanná azt a tudatrészemet, amelyet Lucifer létezése jelentett a Világomnak. Ebben a harcban már azokat az erőimet használta, melyet menetközben sikerült Lucifertől elvennem.

Amikor Anna Lucifer rosszullétei alatt átszellemesítette annak energiáit, akkor kezdtek hozzám visszaáramolni azok az energiák, melyeket Lucifernek a kezdet kezdetén oktalanul átadtam. Segítette mindezt a sötét Világok megszüntetése, melyeket nem én akartam, hanem Lucifer háborút kedvelő magatartása indított el. Mert álmában sem gondolta volna, hogy a felesége ellene fordul és tönkreveri - mégpedig szinte teljesen egyedül - a Galaktikus Föderáció segítsége nélkül ezeket a hadtesteket.

Hogy mégis valami fogalmatok legyen arról, mit tett tönkre Anna az én segítségemmel, most elmondom nektek:

Tizenkét kozmikus sötét hadtestet, több milliárd, bizony mondom nektek több milliárd űrhajójával, legénységével, bolygójának a megsemmisítésével együtt. Ezek a bolygók nem szolgálták a Fényt, hanem csak és kizárólag a Sötétséget. Ilyen bolygó volt a Földetek is, addig, amíg el nem dőlt az a harc, amely értetek, a Fényért és értem, vagyis a Teremtőtökért folyt.

Amikor Anna belebonyolódott a Sanat Luciferrel való küzdelembe, még nem tudtam, mert nem tudhattam, mi lesz a végeredmény. De azt éreztem, Anna a Fény mellett áll, és ha magára hagyom, elbukik. Nekem sem volt érdekem Lucifer totális hatalma, ezért a Fény védelmében Anna olyan erőket kapott tőlem, amit még sohasem adtam át egyetlen teremtményemnek sem.

Anna ezeket az erőket mindig a Fény érdekében, a Fény védelmében használta fel, sohasem a hatalom birtoklásáért.

Erről meg kellett győződnöm és meg is győződtem.

Anna kudarcai nem azért voltak, vagy lehettek, mert nem akarta a Fény győzelmét, hanem azért, mert a Világ legnagyobb erője, ereje ellen harcolt, amire még nem volt példa a Mindenségemben. Lucifer nem adta fel könnyen a küzdelmet, de ahogyan a Földön is mindig győznie kellett az igazságnak, ez most a Mindenségben is így történt szerencsénkre.

Az ember felszabadult Lucifer rabságából és felszabadult a Mindenség is. A ti és a zsidók megváltója tehát teljesítette, beteljesítette küldetését.

Akik emberként megszülettek egykoron, most visszatérhetnek majd azokra a csillagokra, illetve bolygókra, ahonnét valamikor a kísérletek kezdetekor eljöttek. A zsidók pedig, akiket Lucifer teremtett meg sötét céljai számára - mivel a létezésüket én engedélyeztem -, kapnak még kétszáz év halasztást, hogy szeretetteljes lényekké váljanak. Ez lesz a sorsuk azoknak az embereknek is, akik még mindig nem fejlődtek odáig, hogy szeretetben tudjanak élni, létezni másokkal. Ők még birtokolnak némi sötét erőket, de ezeknek is vissza kell térnie hozzám. Lucifer létezése tehát már nem kérdés. De az igen, hogy „szeretett népe”, akiket ugyanúgy vágóhídra vitt, mint a többit, hajlandó-e, akar-e és tud-e megváltozni?

Ezt az utolsó lehetőséget pedig köszönjék Annának, aki megígérte Lucifernek - amikor az ajándékba adta neki -, hogy megpróbálja népét egy saját bolygón emberré, vagyis szeretetteljes lénnyé nevelni. Ha ez nem sikerülne, akkor a zsidóság ugyanarra a sorsra számíthat, mint mindazok a lények, akik árulóimmá váltak Teremtés közben. Mert ha nem szüntetném meg létezésüket, úgy járhatnék mint Lucifer esetében, aki felzabálta Fényt és a hatalmamra tört. De aki Isten ellen, a Teremtő ellen fordul, annak meg vannak számlálva a napjai, ahogyan ez az Arkangyalaim esetében is történt.

Ámen

2011. 12.  11.

30. A földi idők vége

 

Tegnap sorsdöntő események történtek a Forrásban és annak környékén.

Sanat Lucifer megpróbált behatolni maradék sötét energiáival és átvenni a hatalmat.

Csakhogy Anna most is mint eddig, a védelmünkre kelt és Sanatot úgy helybenhagyta, ahogyan az mostanában többször is megérdemelte.

A vele való beszélgetés - amely rólatok, a földi dolgokról és Sanatról szólt - ébresztett rá engem arra, nem várhatok tovább Sanat Lucifer megsemmisítésével, mert nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az ő létezése örök veszélyt jelentett volna valamennyi létező számára. Nemcsak a teremtményeimnek, hanem nekem a Teremtőnek is.

Ezért ezen az éjszakán ádáz küzdelemben legyőztük Annával Lucifert. Így az ő megszűnésével helyreállt tökéletesen az energetikai egyensúlyom.

Hogy a Világotokban is helyreállhasson, ezért Annának új férfi társat kellett választanom, akit ő végre el is fogadott. Már többször ajánlottam neki új társat, de ő Sanat Luciferrel folytatott harcai miatt eddig mindig visszautasította ezt a lehetőséget. De most látva és megélve Sanat Lucifer totális bukását és kiirtását a Mindenségemből, végre elfogadta ajánlatomat és kötélnek állt.

Ez végtelenül boldoggá tett engem, a Forrás minden lakóját, mert ezáltal megszületett Világaimban az a harmónia, amely Sanat Lucifer oktalansága és gonosszá válása miatt teljesen felborult.

Minden jó, ha jó a vége. De hogy kit választottam Annának társul, majd akkor tudjátok meg, ha Anna visszatér hozzánk, és a Világaimban kihirdetem ezt az óriási eseményt.

Tudatom tehát Lucifer földi fullajtárjaival, hogy elérkezett az idejük vége.

Ámen

2011. 12. 11.

29. A Föld és az emberiség felemelkedése a Fénybe

Az utóbbi napokban valami olyan dolog történt a Földön, amely még sohasem történt meg más Galaktikákban sem.

Annáról tudjátok, hogy ő nem más, mint az én kivetülésem a Földre, emberi alakban. Ő azonban mégis elsősorban emberi lény, ahogyan ti bár lelkek vagytok, ugyanakkor olyan lények is, akik hosszú-hosszú időre be lettetek zárva az anyag fogságába. Mert a fiam ilyen irányú kísérleteit az elején engedélyeztem ugyan, de amikor láttam ennek borzasztó veszélyeit, meg is tiltottam a további kísérleteket neki. Csakhogy Sanat Lucifer - a fiam sötét oldala - oly mértékben megerősödött a megnyilvánult Világaimban, hogy minden tiltásom ellenére folytatta ezeket a borzasztóbbnál-borzasztóbb kísérleteket.

Amikor már láttam totális elvetemültségét, akkor kezdtem ellenlépéseket tenni.

Az avatárok intézménye és a karma is ezt szolgálta volna, ha Sanat nem kezd el újra és újra olyan eseményeket indukáltatni sötét lényeivel, ami lehetetlenné tette évtízezredeken keresztül az emberiség felemelkedését.

Most nem részletezném ezeket, mert úgyis meg fogjátok tudni, ha a Galaktikus Föderáció felvilágosít benneteket mindezekről a tettekről.

De azt mégis tudnotok kell, hogy én vagyok a Teremtőtök - hiszen minden egyes lélek teremtése az én művem volt -, bármit mondott is a fiam.

Amikor Annaként a Földre születtem, olyan környezetbe helyeztem magam, amelyben meg kellett ismernem a zsidók által végrehajtott, megvalósított, elembertelenedett rendszert is.

Anna bár hosszú ideig készült feladatára, Lucifer oly mértékben letiltotta minden emlékezetét, hogy bizony már nem is reméltem, megérti-e saját feladatát. De szerencsére - a ti és a mi szerencsénkre is - nem így történt.

Annát azért hálózta be szerelmével, azért adott neki ilyen életet, mert azt hitte oktalanul, hogy a megtalált szerelmet Anna nem tudja többé nélkülözni, és nem fog ellene fordulni.

De Anna sem kispályás játékos már, megértette saját feladatát, bár meglehetősen későn és megkésve.

Ha gyermekkorában elhagyta volna hazáját és Tibetbe vándorol - mert volt egy ilyen elhívása, de nem ismerte fel -, akkor másképpen ismeri meg feladatait, korábban tudomására jutott volna, miért is érkezett a Földre. Láma papjaim ugyanis tudtak az ő érkezéséről és a feladatáról is.

De ahogyan Lucifer felismerte, Anna sohasem a kijelölt úton haladt feladatai megoldásában, ez most is pontosan így történt. Olyan magasra lépett emberként, amit én magam sem reméltem soha. Hiszen azáltal, hogy Lucifer feleségül vette, a közvetlen közelébe engedte - amit talán saját érdekében nem lett volna szabad megtennie. De Anna csak így érthette meg, ebben a kapcsolatban Lucifer, vagyis Isten férfias oldalának mérhetetlen züllöttségét, és bizony ezt saját bőrén keresztül kellett megtapasztalnia.

Anna nem gyermek már és életében túljutott hatvanadik évén, amikor a szerelem és a szex nem játszik olyan mértékű szerepet az ember életében, és tud ebben a műfajban józanul is gondolkodni.

Az ő erkölcsi nagysága éppen abban van, nem hagyta magát Lucifer lehengerlő áltatása, megtévesztése által rabul ejteni, hanem amikor megértette végre feladatát, nem az ő „nagy szerelmét választotta”, hanem a Fény védelmét és megdicsőülését a Sötétség felett.

Sok olyan dolgot nem mondhatunk el nektek, melyek a legutóbbi hónapok, hetek történései, amelyek döntően befolyásolták az események kimenetelét, de a legutolsó sorsdöntő és eldöntő mozzanatot igen.

Anna kapott egy feladatot, amit a következőképpen oldott meg.

Oly nagyra vetítette tudatát a Mindenségemben - és erre bizony mondom nektek már régebben képessé vált -, hogy a Központi Napok egyikét összekötötte a Földetek szívében lévő Központi Napocskával.

Ennek eredményeképpen jött létre az a visszacsatolás, amely a Földeteket végleg összekötötte a Forrással és az többé nem válhat el tőlünk.

Tudom, sokan kételkednek majd ezekben az információkban, melyeket Annával leírtunk, de akik megértik - és vannak ilyenek is sokan -, azok most olyan örömöt élhetnek meg, amilyen még soha de soha nem volt a Mindenségemben. Ugyanis még soha egyetlen bolygónak sem sikerült ilyen módon visszatérnie a Forráshoz, mert erre nem is volt eddig szükség. Benneteket Lucifer soha de soha nem engedett volna el, mert a ti lezüllésetek és lesüllyedésetek kellett volna ahhoz, hogy a Mindenség - akaratom ellenére - a Sötétségbe vetüljön és vettessen.

Ezért folytatott tehát ilyen ádáz küzdelmet ellenem és Anna ellen is, hogy az emberiség kárhozatalával végre átvehesse azt az irányítást, amit már réges-régen eltervezett, még azon az áron is, hogy saját végső pusztulását készíti elő vele.

Hiszen ahogyan már elmondtuk nektek, a Fény a dolgok lényege és nem az árnyék. Isten szeretete és nem a szeretet nélkülisége. Annának bizony hétköznapi emberként kellett ezeket a dolgokat megértenie ahhoz, hogy mellém tudjon állni és soha de soha ne Lucifer érdekeit nézze, ahogyan az szerette volna elérni nála.

Rafael Arkangyal és már Ariel Arkangyal sincs közöttünk - sajnos -, mert nem tudtak ellenállni annak az érzésnek, amelyet angyalként nem ismerhettek, amit ti úgy neveztek: szerelem. Anna volt az egyetlen, de hiába figyelmeztette erre a veszélyre a két Arkangyalomat, hogy általa el fognak veszni. Nem tudtak ellenállni egy olyan kísértésnek, amit eddig csak földi ember ismerhetett és élvezhetett a Világaimban. Mindenhol máshol a szeretet az összekötő kapocs a teremtett lényeim között.

De ahogy mindig lesznek, akik elbukhatnak, és mindig lesznek akik megdicsőülhetnek, most ebben a történelmi korban Koraziel Arkangyal vette át a feladatkörüket és szerepeiket.

Ha Anna visszatér hozzánk, olyan dicsőségben részesül, mint még egyetlen Arkangyalom sem.

Ámen

2011. 12. 04.

28. A vérvád

Amikor Sanat Lucifer megölette zsidóival az általam teremtett legtisztább férfias energiát, akit ti földi életében Jézus Krisztusnak neveztetek, már tudtam - mert a korábbi rabbinikus irodalomban számos utalás van Jézus eljövetelére és kínszenvedésére -, hogy fiam Sanat Lucifer a teljes sötétség létrehozását tervezi a Földeteken, melyet az Argameddon nevű János prófétai jóslat vezetett volna be számotokra.

Hogy ez nem valósult és nem valósulhatott meg, nem annak köszönhető, hogy Sanat Lucifer visszatért a Fényhez és a fénylények által irányított világfelfogáshoz, hanem annak, hogy Anna ezalatt a tíz év alatt mindent megtett, hogy Lucifert ebben megakadályozza.

Talán emlékeztek még arra az információra, hogy felismerte, a Galaktikus Föderáció halogató taktikája miatt valami nincs rendben a felső vezetésben, és megtisztíttatta velük először a Galaktikus Föderáció űrhajóin szolgáló vezetést és legénységet az árulóktól, majd ugyanezt tette a Galaktikák összes Fény társadalmaiban, azután a Belső-Föld nagyon is elfeketedett belső világaiban.

Sanat Lucifer nem kispályás szellemiség, hanem önveszélyessé és közveszélyessé vált lényem lett, ahogyan azt Annának Mária, Jézus anyja - aki akkor még a Forrásban teljesített szolgálatot - elmondta.

Anna ugyanis felismerte a Galaktikus Föderáció halogatásában, hogy valami hiba van a felsőbb szinteken, mert hagyják a Föld népét, a földi embereket egy kerek évtizeden keresztül kínozni, gyötörni, miközben Lucifer folyamatosan a megmentésükről papolt nektek az írásaiban. Azért érdemes ezeket a könyveket megismernetek és rendkívül fontos is, mert képet kaphattok arról a gondolkodásról, amely vizet prédikál, közben világhatalma előkészítésén dolgozik.

Ha tervei megvalósulnak, nemcsak a Föld merült volna el újra a sötétségben, hanem az egész Világmindenség, mert ezt tervezte az én oktalanná és teljes mértékben kezelhetetlenné vált fiam.

Az ő népe azért segítette őt ebben, mert soha nem tűrt a dolgaiban ellentmondást. Annát is azért akarta a felcsigázott szeretetével megtéveszteni, mert tudta, ismerte őt, ha valaki, hát Anna biztosan ellenáll majd világraszóló terveinek és ennek szerette volna elejét venni.

Anna bár látszólag hitt neki, de mindig kételkedett is ugyanakkor, hogy valóban a Fény irányába halad-e az én fiam, vagy mégis meg szeretné valósítani azt az Armageddont, amely a Föld teljes pusztulásával, erkölcsi züllésével és egy még mélyebbre történő zuhanásával végződött volna. Ugyanis csak így tudta volna megbontani azt az egyensúlyt, amely a Fény és a Sötétség harcában a Sötétség oldalára billentette volna az energetikai mérleget.

A Földetek rohanó léptekkel halad megvilágosulása felé és a Földön létező sötét erők már semmiképpen nem tudják ezt megakadályozni, mert a bolygótok túllendült azon a ponton, ahonnét még lejjebb lépkedhetett volna, ha a sötétek szándékai valósulnak meg. De a földi ember szabadságvágya már oly nagy és a többség tisztánlátása is, hogy azt az elvetemült rendszert, amelyben megvalósították volna az illuminátusok által indított népirtást, már nem sikerülhet. Amit most tesznek az már a vesztes háborús fél utolsó ámokfutása, amiért meg is fogják kapni jól megérdemelt büntetésüket, ha eljön a megfelelő perc. És ez már el is jött, csak még mindig nem hajlandók bevallani maguknak.

Az elmúlt hetekben Anna kérésére végre kiemeltük azokat a személyeket a Földről, akik a legnagyobb gátjai voltak az előrehaladásnak és most börtönökben - melyeket a Galaktikus Föderáció állított fel számukra az űrben - várják halálos ítéleteiket, ami nem fog késni.

Olyan ocsmány és borzasztó dolgokat műveltek a hátatok mögött, ami nemcsak tiltott már régen mindenhol a Galaktikákban, de a Földön sem adtam hozzájárulásomat Sanat Lucifernek, aki persze egészen mást akart, mint én és Anna.

Amiről még szót kell ejtenünk és csak most jött el az ideje, az a zsidók által a keresztények ellen két évezrede folyó bűntény, melyet az emberiség a vérvádakban ismerhetett meg először.

Már nincsenek a Földeteken azok a személyek, akik Anna ellen folyamatosan fekete mágiás támadásokat rendeltek meg a Föld legismertebb fekete mágus csoportjainál.

Hogy Anna meg tudott felelni ennek a kegyetlen és elvetemült csoportnak az volt az oka, részben felkészítettük őt, másrészt sohasem volt benne gyűlölet irántuk és így tehette őket nevetségessé, szánalmassá minden egyes támadássorozat alatt. Ezekről már korábban beszéltünk. De arról nem, hogy a zsidók vezetői két évezrede, Lucifer parancsa alapján minden napján az évnek valahol a Földön, de leginkább a keresztény országokban, fiatal gyermekeket áldoztak fel Lucifer oltárán, vagyis a zsidó templomokban.

Anna azért figyelt fel erre a dologra, mert amikor először vitt át halottakat a felsőbb rezgésszintekre, találkozott asztrál síkon egy cselédlánnyal, akit zsidó gazdái öltek meg ilyen céllal még néhányszáz évvel ezelőtt Franciaországban.

Amikor ezt a gyermeket és a többit feláldozták, olyan kínzásoknak vetették alá, amely semmi mást nem szolgált, mint Lucifer borzasztó kéjvágyát az ölésre, a kínzásokra, mások szenvedéseinek az élvezetére.

Amikor majd leszáll a Galaktikus Föderáció ennek a részleteit, okait, következményeit is fel fogjuk tárni számotokra.

Sokan nem értik, mert nem érthetik, miért tűnik el a Földeteken annyi fiatal gyermek, legfőképpen fiúk. Ennek az a gonosz szertartás az oka, amelyben a zsidó nagycsütörtökön a fanatikusan vallásos családok olyan ételeket és italokat fogyasztanak el, amelyben embervér is van. Bár nem sok, de ez akkor is olyan tény, amelyet fel kell tárni az emberiség számára. Vannak persze más szokásaikhoz, fekete mágiához kapcsolódó felhasználások is.

Mikor is kezdődtek ezek a feláldozások?

Amikor Jézust a zsidók Lucifer, vagyis a zsidók Istene parancsára megölték és nem saját szakállukra, ahogyan a fiam azt Annával közösen írt könyveikben állította, akkor rendelte el a diaszpórákban élő és rekedt zsidók számára ezt a dicstelen cselekedetet, hogy a vér és emberölés szokása, ne menjen ki náluk a divatból.

A másik körülményre Anna világított rá nekem is a napokban. Ugyanis Magyarországon is történtek ilyen esetek, amikor a közvélemény előtt ismertté váltak, mert lebuktak azok, akik a gyermekeket elrabolták és megölték. De a Habsburg-dinasztia, akik kiszolgáltatták birodalmuk népeit a zsidó érdekeknek, nem volt érdekelt abban soha, hogy ezek a gaztettek igazán megkapják a kellő nyilvánosságot és tetteikért a jól megérdemelt büntetést.

Anna arra is rávilágított, hogy Sanat szándékosan ölette meg Jézust. Még Jézus születése előtt jóval, halálát a bibliátok ó-szövetségében szereplő zsidó próféták is többen megjövendölték és maga Jézus is tudta, amikor az ő Atyaistene ezt közölte vele, hogy szenvednie kell és meg kell halnia. Csak azt nem, miért kell a legbrutálisabb módon.

Az emberi vér felhasználásának egyik oka a zsidó húsvéti szokások továbbvitele volt - a vesztes zsidó háború után, az új környezetben -, hogy a papok és a nép továbbra is szokják a vér mindennapos látványát. Korábban - mint tudjátok - állatokat használtak fel erre a célra.

Másrészt, hogy fenntartsák a zsidók gyűlöletét más népek, nációk, vallások irányában. Harmadsorban azért - és ezt ismerte fel a napokban Anna -, hogy időben előkészítse azt a kort - az Antikrisztus korát -, amikor a zsidók által vezetett új társadalomban az emberek újra véráldozattal adóztak volna Lucifer oltárán.

A történelmetekben azokban az időkben, amikor a sethi faj átvette a Földön a társadalmak irányítását, mindig bevezették ezt a borzasztó szokást, mert Lucifer olyan mértékben elaljasult, hogy számára már csak ezek a gonosz cselekedetek okoztak örömet, mint perverziók.

Amikor Anna megismerkedett vele asztrál síkon, nem tudhatta, maga a Sátán jött el személyesen hozzá, aki valóban egy korábbi, negyvenezer évvel ezelőtti életében is a férje volt.

De Sanat Lucifer véráldozatot követelő szokása nem ilyen rövid idejű, hanem már korábban, más Galaktikákban is művelte ezt a műfajt, hiába tiltottam meg neki.

Ha Annára hallgatott volna, lett volna esélye a megmenekülésre és visszatérésre a Fénybe, de már oly mértékben uralták lényét ezek a perverziók, hogy nem tudott többé szabadulni tőle.

Ezért kellett hát kiemelnem őt a Forrásból, a földi lét, továbbá az összes Világaim irányításából, mert már csak ezek az események tudták őt örömtelivé tenni. És nem értette meg azt, amit Anna oly sokszor elmondott neki, hogy ez a fajtalan szokás végül őt rontotta meg és tette mérhetetlenül gonosszá, beteggé.

Anna persze nem tudhatott az én létezésemről, harcaimról vele, mert földi emberként mindent elfeledtetett vele, amit Anna a Forrásban közöttünk élve már régen tudott, mert megtapasztalt.

Amikor kiirtom őt a Világomból, azért teszem és azért kell megtennem, mert olyan mértékben vált a hatalom rabjává, hogy ebből senki kigyógyítani már nem tudja, mert ő nem is akarja.

A zsidók olyan lelkek voltak, akik ugyanúgy áldozataivá váltak az ő barbárságának, ahogy a többi földi ember is. Nekik a gonosz eljátszása, megteremtése volt a feladatuk és csak ritkábban az áldozaté, mert erre is van számos példa a történelmükben.

Ne gyűlöljétek hát ezért a zsidóságot, mert nem minden vallási csoport követte ezeket a barbár szokásokat, csak a legfanatikusabbak tették ezt meg. A többiek viszont tudtak róla, de saját jól felfogott érdekükben mélyen elhallgatták.

Anna mindezeket tudja, mégsem gyűlöli őket, mert ugyanúgy áldozatai lettek a fiamnak, ahogyan a többi nép is. Tehát nem kell minden zsidónak reszketni azért, mert ez megtörtént az emberiség történelmében, de tudniuk kell, hogy ezt mások is tudják róluk és nem vet rájuk jó fényt, hogy ilyen gazságokra képesek voltak egyes zsidó vallási csoportok Istenük parancsára.

Ámen